GPS-ük buktatta le a balatoni orvhalászokat

Közel kétmázsányi halat foglaltak le két orvhalásznál hétfőn (2009.04.06.) Balatonfenyvesnél, akiknek GPS-e vezette el a vízi rendőröket a zsákmányhoz - tájékoztatta Nagy Jenő, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője az MTI-t. A két, éjszaka vízre szálló balatonkeresztúri férfire már korábban felfigyelt a vízi rendőrség, s egyikük már többször volt büntetve orvhalászatért. Hétfőn hajnalig nyomon követték a mozgásukat a tavon, ahonnan halzsákmány nélkül kerültek elő. A náluk lévő, lefoglalt GPS készülék vezette el a rendőröket a nádasban elrejtett hajóhoz és a vízen újból kifeszített illegális halászhálóhoz, továbbá a már bezsákolt zsákmányhoz is.

 

A két rapsic egy éjszaka alatt 105, mintegy másfél mázsányi fogast és 12, összesen harminc kilogrammnyi pontyot zsákmányolt halászhálóval, amelyek értékét 350 ezer forintra becsülik. Az orvhalászok ellen lopás miatt indult büntetőeljárás.

Videó: víz alatti felvétel egy kapitális harcsáról. Lenyűgöző!

Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása

Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.

Amikor egy aszteroida becsapódott a Föld felszínébe a kréta időszak végén (65 millió évvel ezelőtt), a légkörbe kerülő hatalmas mennyiségű por, korom és füst szinte teljesen leállította a fotoszintézist, mind a szárazföldeken, mind a tengerekben. Ez alapjaiban rengette meg a különböző táplálkozási láncokat, ami növény és állatfajok ezreinek a kihalásához vezetett. A kutatók szerint ebben az időben a ragadozó halak nagyobb valószínűséggel kerültek a kihalásra ítélt fajok közé, mivel ezeknek a populációi lassan növekedtek, nagyobb területen éltek, tovább tartott a felnőttkor elérése, ráadásul bizonytalan helyet foglaltak el a táplálkozási lánc tetején. Olvasd tovább–>

A Nílus szennyvize miatt nő a halállomány a Földközi-tengerben

A Nílusba jutó szennyvíz és műtrágya gyarapítja a Földközi-tenger halállományát - erre a következtetésre jutottak az amerikai Rhode Island-i Egyetem kutatói. A most szerzett ismeretek alapján a földek túltrágyázása a halak elszaporodásához vezetett. A kutatók szerint a térségben lehalászott hal mennyiségének legalább 60 százaléka a trágyázás hatásának köszönhető.

Olvasd tovább–>

Kudarcot vallott a tenger kísérleti trágyázása

Kudarcot vallott az a klímavédelmi kísérlet, amelyben nagy mennyiségű vasvegyülettel “trágyázták meg” a tengert. Német és indiai tudósok azt remélték, hogy a beavatkozással el tudják nyeletni a légköri széndioxid egy részét.

Egy német kutatóhajóról vasszulfátot öntöttek az Atlanti-óceánba egy 300 négyzetkilométeres területen, hogy fokozzák a növényi plankton fejlődését. Az elmélet szerint ha a fitoplankton robbanásszerűen elszaporodik, akkor csökkentené a levegő széndioxid-tartalmát, minthogy a fotoszintézis közben széndioxidot vesz fel. A növényi plankton valóban elszaporodott. De - és erre nem számítottak előre a kutatók - a bőséges növényi plankton különféle állati planktonok eledelévé vált. Olvasd tovább–>

Robothal védi a tengereket

Spanyolországban hamarosan óriási robothalakat engednek a tengerbe. A másfél méter hosszú robotállatok a pontyra hasonlítanak, és az érzékelőikkel ki tudják mutatni a tengeri szennyeződéseket, például a hajók üzemanyagát és a környezetromboló vegyszereket. Olvasd tovább–>

A hét képe

Bajkál-tó

Bajkál-tó

Bezárják a Bajkál-tavat szennyező üzemet

Végleg bezárják azt a szibériai üzemet, amely évtizedek óta kemikáliákkal szennyezte a Bajkál-tavat.

A környezetvédők régóta harcoltak a világ legnagyobb édesvízű tavának déli csücskén elhelyezkedő bezárásáért.


Olvasd tovább–>

Házak zuhantak egy norvég fjordba

Hat lakóházat és három, fából készült nyári lakot sodort le a földcsuszamlás egy domboldalról a domb lábánál lévő fjordba Norvégia középső részén.

Az első jelentések szerint halálos áldozat nincs, sőt súlyos sérülés sem történt. Mindenesetre búvárok merültek a fjord vizébe, hogy ellenőrizzék, nem sodort-e a vízbe embereket is a sárlavina az Oslótól 530 kilométernyire északra fekvő Namsosban.

Több más ház is útjában volt a 200-300 méter széles sárlavinának, de ezeket nem mozdította el a helyükről az áradat, amely közvetlenül dél előtt zúdult le.

Bűzlik a szegedi Vértó

A vízmű azt ígéri, levegőztetőt telepít, két héten belül javulhat a helyzet a Rókus városrészben.

Elviselhetetlen szagra panaszkodnak Szeged Rókus nevű városrészének lakói, írja a delmagyar.hu [1]. A bűz oka: kevés a víz a Vértóban, oxigénhiány miatt pusztulnak a halak.

Az összképet a szemét is rontja, a napilap szerint autógumi, akkumulátor, lökhárító-maradvány, műanyag palackok, fóliafoszlányok és habszivacs is van a vízben. Olvasd tovább–>